Figyelőlistára tette az amerikai pénzügyminisztérium a japán jent, miután a jegybank az elmúlt hónapokban többször is devizapiaci intervenciót hajtott végre.
Romániában 26 százalékkal nőtt a folyó fizetési mérleg hiánya az év első négy hónapjában az előző év azonos időszakához képest - közölte csütörtökön a Román Nemzeti Bank (BNR).
A külkereskedelmi egyenleg tavalyi javulását nagyjából azonos mértékben határozta meg két tényező: egyszerre estek be a 2022-es rekordszintekről az energiahordozók árai, valamint a magas infláció miatt beszakadó lakossági fogyasztás miatt csökkent az import. A kormányzat egyes intézkedései – például az ársapkák – ráadásul fenntartották a cserearány-romlás egyensúlyromboló hatását, a gazdaság középtávon meg is fizeti ennek árát magasabb államadósság és finanszírozási költségek formájában, ami végül alacsonyabb növekedési potenciállal jár együtt – derül ki az Európai Bizottság egyensúlytalansági jelentésének egyik elemzéséből.
A Moody's Ratings stabilról pozitívra javította Spanyolország kormányának kilátásait, megerősítve a hosszú távú besorolásokat Baa1 szinten. A hitelminősítő szerint a gazdasági erősödik, a politikai hatékonyság növekszik és az intézményi kapacitás stabilizálódik, miközben figyelembe veszi a magas adósságterhet és a demográfiai kihívásokat - írta a Moody's.
Decemberben az euróövezet folyó fizetési mérlegének többlete nőtt a kereskedelmi többlet bővülése és a jövedelmek, mint például nyereségek, osztalékok és küldemények kiáramlásának csökkenése révén - közölte kedden az Európai Központi Bank.
A csökkenő kamatkülönbözet és a folyó fizetési mérleg javulásának lelassulása miatt a forint nominális árfolyamának tartós, érdemi erősödése kevésbé valószínű, annak ellenére, hogy biztossá vált, hogy Magyarország hozzá fog jutni az európai uniós források érdemi részéhez. Érdemes a tankönyveket újra fellapozni: ha egy ország tartósan nagy inflációs többletet produkál, akkor nem kell túlságosan csodálkozni azon, ha a nominálárfolyam leértékelődik.
Rontotta gazdasági előrejelzését Magyarországgal kapcsolatban a Nemzetközi Valutaalap (IMF), így a korábbi 0,5 százalékos növekedés után a GDP 0,3 százalékos visszaesésére számítanak idén – derül ki a szervezet kedden megjelent World Economic Outlook kiadványából. A Valutaalap idén a korábban vártnál magasabb inflációval számol az év végén, és szerintük még 2024 végén sem lesz 5 százalék alatt az áremelkedés üteme.
2023 második negyedévében a folyó fizetési mérleg közel 700 millió eurós többletet ért el, visszaigazolva a havi külkereskedelmi statisztikákban már megfigyelt éles külső egyensúlyi fordulatot.
Hétfőn reggel átlépte a kerek 100-as szintet a dollár/rubel árfolyam, azaz 17 havi mélypontra zuhant a rubel amellett is, hogy az olajárak sokhavi csúcson járnak és az orosz jegybank múlt hónapban váratlanul nagy kamatemelést hajtott végre. A rubel két hónap alatt 15%-ot, év eleje óta 30%-ot zuhant és a helyzet miatt láthatóan ideges már a Kreml is, aminek újabb jele, hogy ma reggel megszólalt Vlagyimir Putyin orosz elnök gazdasági tanácsadója is, aki rögtön megtalálta a fő felelőst a rubel zuhanása mögött: a laza monetáris politikát, azaz a jegybank a szükségesnél kisebb kamatemelést hajtott végre eddig. Frissítés! Az orosz jegybank is megszólalt hétfőn délelőtt és azt üzente az Interfax tudósítása szerint, hogy a következő, szeptember 15-i kamatdöntő ülésen várható kamatemelés, illetve azt is hangsúlyozta, hogy a rubel esése nem okoz pénzügyi stabilitási problémákat az országban. Frissítés 2! Hétfőn délután látva a rubel meredek, 3% körüli zuhanását, azt jelentette be az orosz jegybank, hogy már holnap rendkívüli kamatdöntő ülést tart, amelyen várhatóan jókora kamatemelésre kerül sor.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist keddi adása. A műsor első részében a magyar gazdaság külső egyensúlyáról volt szó, a friss adatokból pedig sajnos azt is ki lehet olvasni, hogy az uniós források apadnak Magyarországon. Vendégünk volt Madár István, a Portfolio vezető makrogazdasági elemzője. A második blokkban a hazai nyugdíjrendszerről beszéltünk Farkas András nyugdíjszakértővel, főként arról, hogy miként lehetne mérsékelni a korai nyugdíjbavonulási lehetőségek nyomán kialakult egyenlőtlenségeket.
Az idei első negyedévben a magyar gazdaság (felülről számított) finanszírozási igénye a GDP 2,5%-ára csökkent, ezzel jelentősen javult a külső egyensúy. A fő ok természetesen az energiaimport értékének zuhanása, aminek következtében az áruk és szolgáltatások expot-import egyenlege újra többletbe fordult. A Magyar Nemzeti Bank ma megjelent statisztikáiból kiolvasható az uniós források apadása is.
Az első alkalommal benyújtott állami munkanélküli segélykérelmek száma a harmadik egymást követő héten 20 hónapos csúcson maradt, ami a Federal Reserve agresszív hitelszigorítása miatt gyengülő munkaerőpiacot jelezhet. A Bureau of Labor Statistics adataiból kiderült, hogy a június 17-én zárult héten 264 ezer új munkanélküli segélykérelmet nyújtottak be szezonálisan kiigazított alapon, ami nem változott az előző heti, felfelé módosított szinthez képest, és magasabb, mint a közgazdászok 260 ezer új kérelemre vonatkozó medián várakozása.
Jelentősen rontotta idei magyar GDP-előrejelzését a Nemzetközi Valutaalap (IMF), miközben az inflációban a korábbinál magasabb értéket várnak. A kedden megjelent friss World Economic Outlook szerint a fizetési mérleg hiánya még az idén is jelentős lehet, az MNB előrejelzésével szemben nem sikerül majd a felére faragni.
2022. IV. negyedévben a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg együttes egyenlege) a szezonális hatások kiszűrésével a negyedéves GDP -7,5 %-a volt - áll a Magyar Nemzeti Bank mai jelentésében. A friss adatok megerősítik azt a várakozást, hogy tavaly év végén még nem nagyon látszódott a külső egyensúly javulása, így óriási volt a külső egyensúlytalanság. A brutális romlás az energiaárak elszállása miatt megugró importra vezethető vissza, ami egyben jó hír is: az azóta bekövetkezett jelentős gázáresés hatására az idén jelentősen csökkenhet az ország finanszírozási igénye.
Az ikerdeficit veszélyeire figyelmeztetett hétfőn Daniel Daianu, a román költségvetési tanács elnöke, aki szerint a folyó fizetési mérleg és az államháztartás hiányának egyidejű magas aránya sérülékennyé teszi a román gazdaságot. Daianu ezt egy elemzésben fejtette ki, amelyet hétfőn tettek közzé a költségvetési tanács honlapján.
Decemberben 694,2 millió euró volt a folyó fizetési mérleg hiánya, ez jelentős javulást jelent az őszi hónapok 1,6-1,7 milliárdos deficitje után – derül ki az MNB kedden közölt havi adataiból. A külkereskedelmi forgalom statisztikája alapján már sejthető volt, hogy az alacsonyabb energiaáraknak köszönhetően visszaesett a hiány, ugyanakkor ez majd újabb érv lehet a jegybank számára akkor, amikor a kamatcsökkentésen gondolkodik.
Donald Trump jövőbeli kormányát figyelmeztette Moszkva.
Alapvetően jó világ jöhet.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
